Azúrkék szemek.

Ez a fotózás különleges volt több szempontból is.
Egyik, hogy egy nagyon régi kedves ismerősöm a modell, másik pedig, hogy Ő már egy képzett fotós.
Megtisztelő, hogy engem kért fel, hogy lefotózzam.
Meg kell mondjam, amit Ő is megerősített, hogy igen jó kis sorozatot sikerült összehoznunk.
Nagyon fotogén, tudja mit kell csinálnia, kreatív, sok jó ötlete van, amiből kicsit itt is megmutat, csakis szakmai ártalom lehet:)
A végére hagytam egy tőlem még szokatlan, art-os megjelenítést, nem az én ötletem volt :( ahol nem csak szépen le van fotózva a modell, hanem kicsit talán több fantázia fedezhető fel a fotóban. 
Drámaibbá próbáltam tenni a hatást a fekete fehér fotóval, a vignettálással a kép szélein körbe, remélem sikerült.
Címe is van: Keresem a kiutat, ehhez aztán mindenki azt gondol hozzá amit akar, megjegyzem, ami felesleges igazából,  csakis a fotó kedvéért volt a smink, a ruha, "jelmez"
A többi fotóról is lehetne beszélni bőven, az apróbb hibákról is, de ettől most eltekintek, kellemes nézelődést:)









A fentebbi fotóból egy közelebbi kivágás, amivel ezt szeretném szemléltetni mennyire fontos a jó kivágás, mennyire meg tudja változtatni egy fotó arculatát.
Itt már nem tud elkalandozni a tekintet mint a fenti fotón a dekoltázs felé pl, ezt főleg férfi olvasóimnak írom:) Itt már valóban csak az arcra tud koncentrálódni a tekintet, azon belül is a nagyon erős hatással megjelenő szemekre, a szemei valóban ilyenek.








Megjegyzések

  1. negyon szép képek, a modell gyönyörű
    az utolsó egyszerre beteg és sexi :o)

    VálaszTörlés
  2. Szép sorozat! Az utolsó képről egyetértek Nupharral! :)
    Új blog dizájn? Látom még nincs befejezve...

    VálaszTörlés
  3. Kösz fiúk, igyekeztem, nagyon jó volt az modellem:)
    Most kicsit lentebb vettem a kép méretét, most látod Laci, de még talán formálok az egész kinézeten is.

    VálaszTörlés
  4. Szép képek,szép a model...na de ilyen szép szemeket...igazi ritkaság
    Gratula a választáshoz!!

    VálaszTörlés
  5. Köszi a modell nevében is, amm, most Ő választott engem, remélem egyre több ilyen lesz:)
    A szeme valóban nagyon meghatározó.

    VálaszTörlés
  6. Szia Gábor, egyre jobbak a fotóid, ez a sorozat különösen tetszik. Hozzá kell tennem, hogy e műfajban nem igazán vagyok otthon. Enikő gyönyörű szemei ugyan nem a Te érdemed, de az igen, hogy képeiden megkapták az őket megillető hangsúlyt, mondhatni főszerepet.

    Tetszenek a szűk, lényegre törő vágások, itt kiemelném a harmadik képet, ahol az álló formátum ellenére szépen, arányosan mutatod be a fekvő nőt.

    Tudom, hogy a jó dolgokat kellene hangsúlyoznom, nem a hibákat, de talán az is jó jel, hogy alig van mit kritizálnom. Nos, az utolsó képet mindenképp elhagynám, mind a lábtartás, mind Enikő tekintete nagyon "beteg". A 6. képen (7488) a jobb kéz vágása esetlen, szerintem. Bár az exif adatok nem látszanak, de úgy érzem, a töröküléses, lyukas harisnyás képhez túl rövid az obi gyújtótávolsága, a térd és az alsó lábszár a valóságosnál jóval vastagabbnak látszik. Ugyanezen a képen viszont Enikő nézése... hát, férfiszívekre nagyon veszedelmes! :)

    Üdv, Gábor

    VálaszTörlés
  7. Szia Gábor!

    Köszi a remek észrevételeket és hogy benéztél.
    Vannak apróbb vágási hibák, de ezt tudd be annak főleg, hogy nem stúdióban készült,egy kis lakásban, ahol a fix 50 gyengesége megmutatkozott, talán nem szobai használatra tervezték:) de ez van.
    Egy zoom obival ez nem fordult volna elő, arra sajnos még nincs keretem, persze vágyom egy 24-70 2.8, de az drága nekem, még a Sigma is, talán használtan utána járok.
    Az utolsó fotóval kapcsolatban vitatkoznék veled:)
    Ha betegnek látod a fotót, akkor tökéletesen elértem a célt, mert ez volt az.
    A fotó mondanivalója számomra, a történet amit én mögé gondolok, mind idézőjelben:)
    Egy gyönyörű drogos nő küzdelme a leszokásról, a tekintetet Enikő gyönyörűen eltalálta, nem kevésbé a szorongó, elesett, zárkózott lábtartást.
    A leesett áll, a távolba merengő, segítséget váró tekintet, a kócos haj, őszintén szólva a legjobb fotó itt témáját tekintve majdnem. Végre nem csak egy szépen lefotózott szép hölgy, hanem története van a fotónak, de ez is mint sok más, nézőpont kérdése
    Várom hozzászólásod, ha van.

    Gábor.

    VálaszTörlés
  8. Mentségemül szolgáljon, hogy az utolsó képnek nem volt címe, a drogos történetet pedig magamtól nem találtam ki.

    Ha ebből a nézőpontból tekintek a képre, a beteg nézés valóban perfekt, akárcsak a kócos haj. Sőt, maga a lábtartás is az, de (bocs, de nálam majdnem mindig ott van a "de"...) valószínűleg a látószög/kompozíció miatt a két comb találkozási vonala úgy hat, mintha nem is ugyanahhoz a nőhöz tartozna, mint a fej. A rövid gyújtótávolság miatti erős perspektivikus torzítás (vastagabb láb, mint fej) sem hiszem, hogy a mondanivaló szerves, tudatos része lenne.

    Még egy apróság: ehhez a drogos témához úgy vélem, a szájfényt mellőzni kellett volna.

    Hadd zárjam azzal a pozitív üzenettel, hogy az amatőr körülmények ellenére nagyon színvonalas, erős képsorozat született, melyre mind Enikő, mind Te büszke lehetsz (én meg egy picit irigy :).

    Gábor

    VálaszTörlés
  9. Szia!

    Köszönöm az építő kritikát, a fotók szakmailag több apróbb sebből véreznek, főleg az utolsót elemezte kicsit tüzetesebben egy nagy tekintély, a többi úgy ahogy egészen jó, így ezt kell elfogadnom.
    A körülményekhez képest jók lettek, ebben a hitben szeretnék egyelőre maradni:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése